Magyarország gazdasági jövőképe

Magyarország gazdasági jövőképe

Tarlós budapesti jövőképe után ismét sikerlatolgatás töltötte meg a Corvinus nagyelődóját, ahol ezúttal az MKT az egész magyar gazdasági helyzet alakulására volt kíváncsi, melyre Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági minisztertől és Bod Péter Ákos, korábbi pénzügyminisztertől vártuk a választ arról, hol is tartunk most és hol leszünk néhány év múlva.

Varga Mihály előadását a “Már nem vagyunk Görögország, de még nem vagyunk Skandinávia” gondolatta indította, amelyben kifejtette, hogy az elmúlt években a Magyar gazdaság teljesítménye jelentősen javult, így ezzel párhuzamosan a megítélésünk is, azonban még mindig messze járunk attól, hogy az Unió legfejlettebb gazdaságai közé tartozhassunk. Varga kiemelte, hogy a 3,6 százolékos GPD növekedéssel az Európai Unió második leggyosabban növekedő gazdaságává váltunk és ezzel párhuzamosan számos elismert gazdasági elemző is elismeri az elmúlt évek teljesítményét, sőt erősen optimisták a jövőt illetően is. “A Morgan Stanley már optimistább a magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatban, mint maga a kormány, hiszen 3,5 százalékos növekedést vár az idén, míg az NGM egy óvatos 2,5 százalékkal számol.”

Varga meglátásai szerint a növekedés nem kizárólag az exportnak és az Uniós támogatásoknak köszönhető, bár elismerte, hogy a 2100 milliárdnyi támogatás szétosztása jelentősen segítette azt. Véleménye szerint ez önmagában nem magyarázza a jó teljesítményünket a többi tagországhoz viszonyítva: “Nem arról van szó, hogy Magyarország valami külön adományt kap Brüsszelből, és ez segíti a növekedésünket. Ezt minden ország kapja, mégis a 28 ország között mások az okai a növekedésnek.”

Varga a növekedéshez vezető út második pillérejént a munkanélküliségi ráta csökkenését emelte ki, amely aránya a 2010-es évtől kezdve folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Az egykulcsos személyi jövedelemadó több pénzt hagy a munkavállalóknál, akik így a belső fogyaszt élénkítik. Véleménye szerint az elmúlt években megteremtették a munka alapú társadalom alapjait, amely a fejlődés kulcsa. “Ha az ország előre akar jutni, azt csak a munkán keresztül lehet elérni.”

Bod Péter Ákos előadása elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondanivalójára reagálva megfogalmazta kritikáit az egykulcsos adóval szemben, miszerint az azért nem teljesen igazságos, hiszen nem feltétlen a munka mennyiségével arányos, hogy ki mennyit keres és igenis a szociális kérdés tekintetében a progresszív személyi jövedelem adó rendszere igazságosabb.

Bod Péter Ákos kifejtette, hogy a szuvernitás tulajdonképpen jogi fogalom, aminek de jure és de facto változata az állam fennhatóságára és döntései kikényszeríthetőségére vonatkozik. A gazdasági élet kontextusában pedig eleve tudatában vagyunk a kölcsönös függés interdependecia jelenségének, ezért nem is annyira a szuverenitás fogalmát használjuk, mint inkább a kormány gazdasági mozgásteréről szólunk.

Kifejtette, hogy a pénzügyi szuverenitás leginkább az önálló monetáris döntési szabadságot jelenti, amelyben hazánkban természetesen a Magyar Nemzeti Bank játszik komoly szerepet. Beszélt a „lehetetlen hármasság“ elvéről is, miszerint egy országnak nem lehet egyszerre rögzített árfolyama, nemzetközi szabad tőkeáramlása, és monetáris politikai önállósága.

Előadása utolsó részében pedig bemutatta, hogy az aranystandardból hogyan jutottunk el a m ais fennálló rendszerig, valamint, hogy az Euró Zóna esetében hogyan alakul a „lehetetlen hármasság“ elve.

A két ellentétes nézőpontú politikus véleménye után a hallgatóság feltehetőleg komplexebb képet kapott a lehetőségekről és átfogóbb véleményt alkothat a megfelelő irányról, ezzel felelősségteljesebb döntéseket hozva – hiszen közvetve vagy közvetlenül, a terem hallgatósága a jelen és a jövő döntéshozói.